Építési hulladékról KLINTERRA KFT Oroszlány

ÉPÍTÉSI HULLADÉKRÓL

Az építési/bontási hulladékok kezelésének szabályait a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében az építési hulladék mennyiségének meghatározását, és szabályozott kezelését az engedélyezési eljárás során tervezni kell.

A dokumentációban szükséges annak kiszámítása/tervezése, hogy a kivitelezés során a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt hulladékok közül fajtánként mennyi keletkezik;

Amennyiben a hulladékok mennyisége nem éri el (külön egyik csoport mennyisége sem!) a rendeletben előírt küszöbértéket, tervezői nyilatkozatot kell tenni erre vonatkozóan, egyben a kivitelezés során keletkező mennyiségeket kimutatni hulladékfajtánként;

Ha akár egyik hulladékcsoport mennyisége is eléri az előírt küszöböt, köteles csatolni tervező a kérelemhez az építési/bontási tevékenység során keletkező hulladékokról a rendelet szerinti építési/bontási hulladék tervlapo(ka)t.

Felhívjuk a figyelmet, hogy fentiek hiányában 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 9.§-a értelmében 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 7.§ (1) bekezdés szerinti szakhatósági hozzájárulás nem adható!

A hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében az építési/bontási hulladékokat a hulladék anyagának és további hasznosításának megfelelő gyűjtőhelyen elkülönítetten kell gyűjteni mindaddig, amíg nem kerül hasznosításra/kezelésre.

Az elkülönítetten gyűjtött építési/bontási hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során használja fel, illetőleg a külön jogszabály előírásainak megfelelő hulladékkezelőnek adja át.

Az építés során a 45/2004. (VII.) BM-KvVM rendelet 1. sz. mellékletben rögzített küszöbértékeket meg nem haladó keletkező inert-hulladékról inert-hulladéklerakóra történő szállítással kell gondoskodni, az önkormányzati rendeletek betartásával.

Az építési hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály (164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) alapján is eleget kell tenni.

A hulladékok csoportosítása "A hulladékok jegyzékéről" szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján történik, amely EU kompatibilis, tehát Európa szerte egységesen használandó. Az építési és bontási hulladékokat a rendelet 1. számú melléklete (hulladék lista) a 17. főcsoport alatt ismerteti.

Az építési és bontási hulladék alatt legelterjedtebben mindenki a jellegzetes "sitt" hulladékot érti, amely a háztartásokban is keletkezik egy-egy átépítés, közfalbontás, bővítés során is. Az építési és bontási hulladékoknak több megjelenési formája van a keletkezés helyszínétől függően.

Alapvetően a környezeti veszélyesség mértékétől függően két fő csoport különböztethető meg: Nem veszélyes és veszélyes hulladék.

Nem veszélyes az a hulladék, amelynek eredete, használata alapján 100%-osan kizárható veszélyes anyag jelenléte. Ez általában a családi és társasházak építkezésénél és bontásánál keletkező tégla, vakolat, kerámia és kevert hulladékokra jellemző.

Veszélyes hulladékok általában ipari technológiákhoz kapcsolódva jelennek meg környezetünkben, tehát felhagyott vagy működő ipari üzemek bontásakor, korszerűsítésekor, környezeti kármentesítésekor.

Családi házak építésénél és bontásánál általában kizárható a szennyezés jelenléte, azonban az 50-es 60-as években iparosított technológiával épült panelházak és szigetelőrendszerek esetében alkalmaztak gyártási melléktermékeket (erőművi salak) és azbesztet az építőanyagok gyártása során, amelyekről mára kiderült, hogy az élettérben napi jelenlétük jelentős egészségkárosodást és halált okozhat. Napjainkban országos program keretén belül folyik az épületek ilyen rákkeltő anyagoktól történő mentesítése. Az alábbi táblázatok részletesen bemutatják az építési és bontási hulladékok fajtáit:

Az alábbi táblázatok részletesen bemutatják az építési és bontási hulladékok fajtáit:

KÖRNYEZETSZENNYEZŐ, NEM VESZÉLYES, HASZNOSÍTHATÓ HULLADÉKOK

Sorszám	A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok	Hulladék EWC kódja	Mennyiségi küszöb (tonna)
1.	Kitermelt talaj	17 05 04 17 05 06	20,0
2.	Betontörmelék	17 01 01	20,0
3.	Aszfalttörmelék	17 03 02	5,0
4.	Fahulladék	17 02 01	5,0
5.	Fémhulladék	17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11	2,0
6.	Műanyag hulladék	17 02 03	2,0
7.	Vegyes építési és bontási hulladék	17 09 04	10,0
8.	Ásványi eredetű építőanyag-hulladék	17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02	40,0

KÖRNYEZETSZENNYEZŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK

Azbeszt, kátrány, festék, szénhidrogén származékok, toxikus nehézfémek, oldószerek! Általában fenti anyagok teszik veszélyessé a bontási hulladékokat, amelyeket az alábbi táblázat ismerteti:

Sorszám	A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok	Hulladék EWC kódja	Mennyiségi küszöb (tonna)
9.	Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke	17 01 06*
	Veszélyes anyagokat tartalmazó üveg, műanyag, fa	17 02 04*
	Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverék	17 03 01*
	Veszélyes anyagokkal szennyezett fém	17 04 09*
	Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek	17 05 03*
	Veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya	17 05 07*
	Azbeszttartalmaú szigetelőanyagok	17 06 01*
	Egyéb veszélyes anyag tartalmú szigetelőanyagok	17 06 03*
	Azbesztet tartalmazó építőanyagok	17 06 05*
	Veszélyes anyaggal szennyezett gipsz	17 08 01*
	Higanyt tartalmazó építési hulladékok	17 09 01*
	PCB-ket tartalmazó építési vagy bontási hulladékok	17 09 02*
	Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési vagy bontási hulladékok	17 09 03*

Fenti veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat Társaságunk nem kezelheti, így igény esetén minősített alvállalkozó bevonásával segítünk megoldani az ártalmatlanítást.